Az ​1867-es magyar–osztrák kiegyezés körüli mozgalmas és ellentmondásos évek eseményeiről szóló hírek a Lotti örökségéből jól ismert Zemplén megyei nyugalmas birtokra, Ágfára is eljutnak. Itt nevelkedik Lotti és Móric már idősödő lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát már gyermekkorban megkeserítik a családi tragédiák, amelyek következtében kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek, Tinka mamának köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak.

Az idősebb lány, Ella, felcseperedve a példaképét, Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt, és a dédanyja, Lotti emlékét követve Svájcba utazik, hogy régi álmát valóra váltva elvégezze az orvosi egyetemet. A húga, Blanka neveltetéséről eközben Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni gondoskodik. A két lány ekkor kissé eltávolodik egymástól, de mindketten tudják, hogy továbbra is számíthatnak egymásra.

Szükségük is lesz egymás támogatására, különösen akkor, amikor egy fiatalember felbukkanása próbára teszi a testvéri szeretetüket, és újabb váratlan, tragikus események tépázzák meg a megmaradt családot.

Végül azonban a múlt már elfeledett árnyai közül ismét feltűnik valaki, akinek a segítségével Ella és Blanka is révbe érnek.

Ahogy az olvasó Fábián Janka regényeiben már megszokhatta, ezúttal is rengeteg történelmi helyszínre, eseményre látogathatunk el, kezdve az 1867-es koronázástól egészen a századforduló előtti években történt, csodaszámba menő változásokig. Ott lehetünk a bécsi világkiállításon, megélhetjük Pest, Buda és Óbuda egyesülését, és láthatjuk, hogyan bolygatja fel Bécset Rudolf trónörökös halála. Közben pedig megismerhetjük a szereplők között szövődő szerelmeket, az emberi kapcsolatok alakulását, valamint a mindennapi élet gondjait és örömeit, amelyekhez a történelem csupán grandiózus háttérként szolgál.

Kedves Olvasók!

Mivel a legutóbbi Fábián Janka könyv,amit olvastam rendkívül elnyerte a tetszésemet ezért úgy döntöttem ismét választok egyet a könyvei közül.

                                                      Fábián Janka ,eredeti nevén Mezei Johanna

Az írónő stílusát már az Emma c. könyvében megszerettem.Részletes táj - és személyleírásokat olvashattam ,melyek segítségével könnyebben el tudtam képzelni a szereplőket ,helyszíneket és szituációkat.Külön kiemelném azt is ,hogy a történet az 1800-as években játszódik és a Sziklay-családon keresztül nyerhetünk bepillantást ebbe korba.Én személy szerint azt gondolom,hogy a könyv (és minden olyan olvasmány,amelynek van történelmi háttere)elolvasásával sokkal jobban megjegyeztem a történelmi dolgokat is hiszen a cselekményhez tudtam kapcsolni a történelmi eseményeket.

Erzsébet királyné arannyal díszített ,rokokó hintója,aminek a fala üvegből készült ,így mindenki jól láthatta a benne ülő Sissit. Magyaros szabású ,hófehér selyemruhában volt, a derekán és a mellén egyszerű fekete díszítéssel,nyakán és fején a napfényben csillogó gyémánt ékszerekkel.

 A történet ráébresztett arra,hogy régen és persze most is mennyit számít az,hogy valaki ,hogy néz ki.El sem hinnénk mennyi dologban befolyásol minket a külsőnk és erre remek példa Ella és Blanka.Emellett azonban a szerelem és az álmok is nagy szerepet játszanak a könyvben.Végigkövethetjük,hogy a lányokat,hogy találja vagy hogy nem találja meg a szerelem és hogyan váltják valóra akár a lehetetlennek tűnő álmaikat is.

                                           Ferenc József magyar királlyá koronázása 1867-ben

A cselekmény szépen fel volt építve és mindig volt benne megoldatlan probléma vagy egy meg nem történt dolog,amire kíváncsiak voltunk.A történet második felében azonban tényleg nagyon váratlan dolgokkal kellett szembenéznünk és ezek voltak a legkiszámíthatatlanabb részek.Az előző kritikáimból szerintem tükröződött is hogy mennyire szeretem ha valami nem kiszámítható szóval ez az olvasmány ebből a szempontból is tökéletes választásnak bizonyult.

Az igazat megvallva,nem tudnám megmondani,hogy ki volt a kedvenc szereplőm,hiszen úgy vélem ,hogy minden karakterben volt valami tiszteletreméltó. Tinka mama családfőket megszégyenítően intézett el mindent családjának a pénzügyeik rendezésétől a jövőjük megtervezéséig.Ella  minden akadály ellenére valóra váltotta gyerekkori álmát s jutalmul egész hátralevő életében azt csinálhatta,amit szeret.Blankából az évek során kész nő lett és több területen is sikereket ért el.Tehát,minden szereplőben volt valami,ami említésreméltó.

A Sziklay-család élete nem volt könnyű,hisz éltek meg nehéz időszakokat,azonban a talpraesett családtagoknak hála ,megtalálták a boldogságot.

Szeretettel,

Könyrajongó