Tara Westover tizenhét évesen tette be először a lábát iskolai osztályterembe. Előtte Idaho hegyei között, a társadalomtól szinte teljesen elzárkózva élt szüleivel, akik állandóan a világvégére készültek. Tara minden nyáron gyógynövényfőzeteket készített könnyen befolyásolható anyjával, aki a környék bábája és füvesasszonya volt, télen pedig az egyre furcsábban viselkedő apja mellett dolgozott egy roncstelepen. A lányt soha nem látta orvos vagy védőnő, a vágásokat, agyrázkódásokat, de még a robbanásból származó égési sérüléseket is az otthoni gyógynövényekkel kezelték. A sokgyerekes család annyira elszigetelődött az intézményes társadalomtól, hogy nem volt senki, aki biztosíthatta volna az iskolázatlan gyerekeknek a megfelelő oktatást.
A hegyen túli világ elérhetetlennek tűnt Tara számára. Ám egyik fiútestvére annyit mesélt neki a főiskolai élményeiről, hogy a kíváncsi lány elhatározta, ő is kipróbálja ezt az újfajta életet. Önerőből tanulni kezdett, magát képezve tett sikeres felvételi vizsgát, és hatalmas tudásvágya eljuttatta őt még az óceánon túlra is.
A tanult lány felejthetetlen emlékirat egy fiatal, iskolázatlan lányról, aki hátat fordítva különc családjának útnak indul, és küzdelmes útja során eljut egészen Cambridge-be, hogy doktori diplomát szerezzen.
Sziasztok!
Tara Westover könyvét már körülbelül egy hónapja kinéztem magamnak mert érdekesnek találtam illetve ez az első könyvem,amely a világirodalom kategóriába sorolható.
A történet egészen elképesztő volt számomra.Az igazat megvallva a mormonokról eddig nem igazán tudtam semmit most viszont a történet miatt utánanéztem.Az első részben az író elmesélte,hogy hogyan nőtt fel Idahoban, a Bak-oromban és hihetetlen dolgokat írt le a családjáról,a munkájáról ,a mindennapi életéről.A második és harmadik részben nyomon követhettük a lány nézeteinek megváltozását , a tudás megszerzésének nehézségeit és a családja hozzáállását a helyzethez.
Idaho
Ha nem sikerült lemennem,hogy felkapcsoljam a villanyt, Richard egészen az orra elé tartotta a könyvet és a sötétben olvasott.Ennyire erős volt benne az olvasás utáni vágy.Illetve a vágy,hogy elolvassa az enciklopédiát.
Tara apja, Gene egy rendkívül határozott,önfejű és csakis a saját hitét elfogadó ,mormon férfi volt.Az erős személyisége miatt senki nem mert szembeszállni vele.Ő uralta az egész Westover családot,hiszen amit ő mondott az megkérdőjelezhetetlen volt.Felesége örökké a férje árnyékában élt és csakis az Ő szemével volt képes látni a világot.Teljesen mindegy,hogy a gyermekei biztonsága,elvesztése vagy akarata volt a tét akkor is a férje mellett állt.
A cselekményben azt is észrevettem,hogy mekkora szakadék lehet testvér és testvér között.A közös felmenők és a rokonság nem minden.Az embereket nemcsak a nevelés,hanem a tanulás és tudás is formálja.
A kislányt úgy nevelték,hogy mindent az "apja szemüvegén keresztül látott" és csak később,amikor már tanult,akkor döbbent rá,hogy Gene talán tévedett.
Tara kislányként
-Gyerünk már! -De szinte nem is hallottam.Pánikba estem.Gondolataim vadul,lázasan kavarogtak a neheztelés ködében.Álomszerű állapotba kerültem,mintha a hisztéria kiszabadított volna egy fikció rabságából ,melyben öt perccel azelőttig hinnem kellett.
Az írókban nemcsak az a jó,hogy remekül bele tudják képzelni magukat a karaktereik helyébe,hanem az,hogy szavakba tudják önteni a szereplők érzéseit. Tara valami elképesztő választékossággal írta le az érzéseket,méghozzá azért tudta ennyire jól megfogalmazni mert ezeket Ő maga élte át.
Tara Westover
Egy-egy helyzet vagy történés után mindenki felteszi magának a kérdést: Mi lett volna ha...?Mi lett volna ha Tara mindenben az apjára hallgat?Mi lett volna ha a családja Tarát választja a családfő helyett?Mi lett volna ha a lány egyetlen testvérének sem lett volna ilyen nagy mértékű tudásvágya?
Ezekre a kérdésekre azonban csakis Ti találhatjátok meg a választ.Mindenki máshogy gondolkodik,így ezernyi válaszlehetőség van, és pont ez a jó ebben.
A történet engem arra buzdított ,hogy komoly áldozatok árán is megéri küzdeni az álmainkért, céljainkért.A könyv elolvasása után úgy éreztem,hogy semmi sem lehetetlen ha megvan a kellő akaraterő és kitartás.Mindennek Tara is birtokában volt és ezek segítségével elérte,amire vágyott.
Összességében egy lehengerlő (igaz) történetet ismerhettem meg,amely rendkívül inspiráló volt számomra.A könyvnek hála,megismerhettem egy kicsit a leghíresebb egyetemek életét illetve a mormonok gondolkodás-és életmódját.
Szerettel,
Könyvrajongó
(katt a képre)
